A reinkarnáció tana

Mit jelent a reinkarnáció? Honnan ered az indiaiak hatalmas és rejtélyes tudása? Miért pont ők őrizték meg a mai napig hagyományaikat? Összegyűjtöttünk néhány fontos dolgot amit még talán nem tudtál a jóga filozófiájáról.

Ha kimondjuk azt a szót, hogy lélekvándorlás, az emberek szinte 100%-a Indiával kapcsolja össze a fogalmat. Ez pedig valójában így is van. A hindu emberek akik, kortól társadalmi helyzetükről vagy képzettségüktől függetlenül hisznek a reinkarnáció létezésében.  Európában egyelőre még csak ezoterikus vagy spirituális körökben beszélnek róla, de a jóga terjedésével és filozófiája mélyebb megértésével reméljük még ismertebbé válik.

Több kultúrában jelen volt

A reinkarnáció létezését nem csak a hinduk, hanem számos más ősi kultúra is vallotta. Közéjük tartoztak az egyiptomiak, a kelták, a perzsák, a maják, sőt még az ősmagyaroknak is volt egyfajta elképzelésük arról, hogy hogyan érkeznek vissza a lelkek új testben a földre. Sőt, elárulunk még valamit. Ha mélyebben tanulmányozzuk a vallási szövegeket láthatjuk, hogy nem csak a Bhagavad-gíta, a hinduk ősi szent szövege, hanem a a zsidóságnál, a kereszténységnél és még az iszlám vallásban is rábukkanhatunk a reinkarnáció nyomaira.

Amennyiben ez tényleg így van, felmerülhet benned a kérdés, hogy miért csak a hinduizmus őrizte meg hitét a lélekvándorlásban? Nos, ennek az az oka, hogy az évszázadok alatt rengeteg új eszmében kezdtek el hinni az emberek, viszont az indiaiak a mai napig hűek hagyományaikhoz.

„A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.”

Részlet a Bhagavad-gítá-ból

A reinkarnáció és India

A lélekvándorlás fogalma már a 4000 éves Indus-völgyi civilizáció kultúrájában is megtalálhatjuk. Ezt a fejlett városlakó népet olvasztották egybe fokozatosan  a nyugat felől érkező indoárjákkal. Általuk jött létre az Indiában ma is jól ismert kasztrendszer, a Védák, a jóga. Ennek első nagy kifejtését és összefoglalását a Csándógja- upanisad című iratban találjuk, ami úgy Kr.e 8-6 .században keletkezett.

Eszerint az embereknek haláluk után 3 féle sorsuk lehet, attól függően, hogy milyen tudatállapotban élték le az életüket.

1. Akik imával, meditációval és bölcselettel foglalkoztak és csupa magasrendű tevékenységeket végeztek, ők a máglyatűzből ( mivel hamvasztással temetkeznek) először a napba, majd a Holdba és onnan egy egy segítővel Brahmanhoz- vagyis a lét forrásához térnek vissza.Ezt az utat isteni útnak is nevezik, hiszen aki erre a sorsra jut, nem kell újra testben megszületnie.
2. Az átlagember nem a máglya lángjával, csak füstjével száll fel a köztes létbe, onnan tovább pedig a Holdba, majd at eső révén lelkük visszajut a földre egy földi férfi magjába, így kerülnek a gyermekek édesanyjuk méhébe. A Csándógja- upanisad szerint ez a leggyakoribb reinkarnációs forma.
3. A legalacsonyabb tudatszinten levőknek – akik ösztöneiknek éltek – még ez sem jár. Ők a köztes létben ragadnak és bolyonganak.

A reinkarnáció célja: Hazatérés

A reinkarnáció, vagy szanszkritül a szamszára lélekvándorlást jelent, amely tulajdonképpen a halálok és az újjászületések körforgása. A lélek számára az a cél, hogy ebből kitörjön. A léleknek ugyanis nem a föld az otthona, és nem is a köztes világ, hanem a Brahmanhoz, vagyis az Istenhez kell visszatérnie. Amint ezt megértjük és megvalósítjuk önmagunkban, kiléphetünk a körforgásból. Ez a jóga, a meditáció és minden vallásgyakorlás célja. Isten keresése.

Ha ez ennyire egyszerű, felmerülhet a kérdés, hogy miért kell újra és újra visszatérnie a léleknek a földre. Nos, a hindu tanítások szerint azért, mert minden gondolatunk és életünk során kimondott szavunk és tettünk hatással van járnak. Ezt a hatást nevezzük karmának, amely lehet pozitív, közömbös vagy negatív. Ezért, hogy megszabaduljunk az újjászületés kényszerétől, minden általunk elindított hatásmechanizmust törlesztenünk kell. Ezen törvény szerint működik az univerzum rendje, vagyis a Dharma.

A kötőerők 

A jóga szentírásai szerint az ember tetteit az határozza meg, hogy a három kötőerő közül (jóság, szenvedély és tudatlanság) melyik dominálja őt leginkább. Így egy jógi számára nagyon fontos, hogy felismerje a kötőerők jelenlétét a saját életében, s ezzel egy időben képes legyen azonosítani is őket, ezáltal képek tudatosan alakítani az életét.

Ez azt jelenti tehát, hogy ha kontrollálni tudjuk hogy mivel vesszük magunkat körül, befolyásolhatjuk a minket érő kötőerők hatásait.  Például a szép zene, az igényes környezet, az erőszakmentes étkezés, a tiszta otthon, a jó társaság, az intelligenciát és jellemet építő olvasmányok a jóságba tartoznak. Ha valaki életét a vágyak hajszolása, a szerelmi kalandok űzése, a kaland- és az akciófilmek nézése, az állandó társasági programok, vagy épp a hatalmi harcok teszik ki, akkor soha nem lesz kiegyensúlyozott. A piszkos otthon, a rossz társaság, az ápolatlanság, a horrorfilmek, az üvöltő és káromkodó zene, a intelligencia hasztalan dolgokkal való megtöltése egytől egyig lehúzza az embert.

Figyeljük tehát mivel vesszük körül magunkat, végezzünk rendszeresen jóga és meditációs gyakorlatokat, így biztosan egy magasabb tudati szintre juthatunk. Ha még többet olvasnál a témában, olvasd el karma jóga  című sikkünket is.

Ha pedig érdekel a tudatos életmód, kövesd Facebook oldalunkat, így biztosan nem maradsz majd le legújabb cikkjeinkről sem.

Felhasznált képek: Pixabay

Nikolett