English
magyarHogyan étkeznek a buddhista szerzetesek?
Ha érdekel téged ez a különleges és rejtélyes kultúra, biztosan elgondolkodtál már azon, hogy hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek. Milyen körülmények között, hányszor és természetesen mit: most ezekre a kérdésekre adunk választ.
Hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek? Ez egy olyan kérdés, amit a mai, rohanó világunkban valószínűleg egyre többen tesznek fel maguknak – vagy éppen az internetnek. Hogy ez miért van így, annak több oka is lehet, de az egyik biztosan az, hogy sokan áhítják azt a nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog életet, amit ezek a szerzetesek élnek. Az élet egyik alapja pedig nem más, mint az étkezés: ezért van az, hogy annyian ebben keresik a titkot. És nem is tévednek sokat!
Ha te is azok közé tartozol, akik szeretnek eljárni a legjobb budapesti jógastúdiókba, rendszeresen meditálnak és különböző más lépéseket tesznek a tudatos élet felé, akkor biztosan az is érdekel, hogy mit és hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek. Olvass tovább, és tudj meg mindent a szokásaikról!
Mit esznek a buddhista szerzetesek?
Mielőtt rátérnénk, hogy hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek, járjuk körbe azt, hogy mit fogyasztanak egy-egy étkezés alkalmával. Shunmyo Masuno Az egyszerű élet művészete című könyvében azt írja, hogy a gyakorló zen szerzetesek étkezése a shojin alapszik. A shoji a japán buddhista szerzetesek étkezési stílusa, ami a zen buddhizmus XIII. századi elterjedésével lett népszerű az egész világon. Ennek a konyhának a lényege, hogy hús, hal és mindenféle állati termék nélkül főznek – így tökéletesen beilleszthető a vegán és a vegetáriánus étrendekbe.
Itt lehet, hogy azt gondolod, hogy egy unalmas konyháról van szó, pedig ez közel sem így van! A szerzetesek az „ötös szabályt” követik a főzéskor, ami azt jelenti, hogy minden ételben öt szín (zöld, sárga, piros, fekete és fehér), illetve öt íz (édes, savanyú, sós, keserű és umami) jelenik meg. Ez a fajta tökéletes összhang a színekben és az ízekben a testben is egyensúlyt teremt – amire, valljuk be, sokan vágyunk. De most nézzük a konkrétumokat!
Reggeli-ebéd-vacsora
A zen buddihsta szerzetesek az étkezésben is – csak úgy, mint az élet minden területén – a minimalizmusra törekszenek. Az első étkezés a reggeli, azaz a shoshoku. Ez általában rizskásából és savanyúságból áll. Az ebéd, az úgynevezett tenshin szintén rizs, illetve leves, szintén savanyított zöldségekkel. A vacsora, a yakuseki is egyszerű, de ez a legbőségesebb fogás, általában zöldséggel, rizzsel és levessel.
Szuzuki Daiszecu Teitaró a Bevezetés a zen buddhizmus című könyvében arról is ír, hogy az indiai zen szerzeteseknek este nem szabadna étkezniük. Mégis, az éghajlati sajátosságok keltette szükségletek miatt nem hagyhatják ki a vacsorát, amit „a lelkiismeretük megnyugtatására” orvosságnak neveznek. Most, hogy már tudjuk, milyen ételt vesznek magukhoz, térjünk át arra, hogy hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek!
Hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek?
Teitaró a könyvében azt írja, hogy amikor megszólal az étkezést jelző gong, a szerzetesek egymás után kivonulnak a zendóból, a meditációs csarnokból. Az étkező részben a kezükben tartják a tálkáikat (négy vagy öt darab, egymásba illeszthető darab) és a pálcikáikat, amelyekkel akkor foglalnak helyet, amikor a szertartásmester megrázza a csengőjét. Ekkor azonban még nem kezdenek el azonnal enni.
Először elmondják a Szív-szútrát, majd jöhet az öt meditáció – tehát itt is érvényesül a fent említett ötös szabály. Ez az öt gondolat a következőket jelenti Masuno könyve alapján:
- Hálát adnak azoknak, akik erőfeszítései nyomán eléjük kerülhet az étel, tisztelettel adóznak előttük.
- Átgondolják cselekedeteiket, tetteiket – hogy ez hatásosabb legyen, mindig csendben étkeznek.
- Lassan, figyelemmel esznek, megízlelve az ételek ízét.
- Ahogyan fent is említettük, az ételre orvosságként tekintenek. Táplálékként, ami élénken és egészségesen tartja a testet és a lelket.
- Köszönetet mondanak az ételért.
Hogy igazán átérezzék ezt a hálát, a falatok között leteszik a pálcát, szünetet tartanak, és gondolkodnak.
Az öt lépés után a felszolgáló szerzetesek kihozzák az ételt, de még ekkor sem kezdődik meg az étkezés. Ilyenkor ugyanis a szerzetesek az elhunytak szellemeire gondolnak, és minden más lényre, akik ebben más világokban élnek. Ennek jegyében pedig hét darab rizsszemet kivesznek a tálból, és felajánlják azt nekik. Ezután kezdődik a hangtalan étkezés, amely közben egyáltalán nem kommunikálnak verbálisan, csak kézmozdulatokkal jeleznek egymásnak, ha például kérnek még repetát.
Mit tudsz ebből hasznosítani?
Most, hogy látod, hogyan étkeznek a buddhista szerzetesek, felmerülhet benned a kérdés, hogy hogyan tudod ezt a mindennapokban alkalmazni. Nos, az egyik legegyértelműbb formája a vegetáriánus, illetve vegán diéta követése. Az egyszerű, sok színes zöldséget tartalmazó fogások fogyasztása szintén jó tanács, ha szeretnél egy egészségesebb útra áttérni.
Ez furcsa lehet a XXI. században, de nagy változást hozhat az életedben, ha te is áttérsz az elmélyült, csendes étkezésre. Ami közben nem nézel tévét, nem beszélgetsz a kollégáiddal vagy a családoddal, hanem csak elmerülsz a gondolataidban és a fogás ízére koncentrálsz. Szintén sokat tehetsz az egészségedért azzal, ha nem hirtelen, kapkodva, hanem nyugodtan, minden falatot rendesen megrágva étkezel. És ezek nem is tűnnek túl nagy áldozatnak, nemde? A lényeg, hogy kezdd el valahol a gyakorlatod és tapasztald meg a jótékony hatásait! Onnantól az egész megy magától!
Szeretnél még többet megtudni a jógázásról, és nem szeretnél lemaradni az ehhez kapcsolódó eseményekről sem? Kövesd a Facebook-oldalunkat még több információért!
