A ragaszkodás és az elengedés művészete

A ragaszkodással sokszor a feszültség is együtt jár, amit nem nagyon élvezünk. S a feloldást az elengedés művészete hozhatja. Ha felfedezzük, tudatosítjuk a ragaszkodáshoz tapadó negatív, fájdalommal járó végkimenetelt, akkor az elengedésben rejlő könnyedség is megnyilvánul. Az elengedést különböző technikákkal sajátíthatjuk el, legyen az jóga, meditáció, takarítás, szortírozás.

A ragaszkodás egy teljesen ősi, berögzült emberi reakció. Ragaszkodunk szerelemhez, tárgyakhoz, ideákhoz. Az elengedés művészete sok oldalról megközelíthető. Legyen az egy helyzet, probléma, elképzelés, egy mérgező kapcsolat vagy fizikai síkon régi bútorok, nem használt eszközök, kinőtt, elhordott ruhák. Ami már nem szolgál minket, nem épít, nem visz előre vagy teszi könnyebbé, ellazultabbá, teresebbé az életünket, ahhoz miért ragaszkodunk? Hisz mélyen, legbelül elvileg minden lény szabadságra és boldogságra vágyik.

A ragaszkodás a buddhizmusban

A Buddha alaptanításaiban a ragaszkodást, birtokvágyat jelöli meg a szenvedéseink fő okának. Ragaszkodunk egy személyhez, tárgyhoz, emlékhez, érzéshez, pedig ezek mind múlandóak (aniccsa) és meghalnak, tönkre mennek, szétfoszlanak.

Ezért a ragaszkodás során csak pillanatnyi örömünk lehet, de a szenvedés mindig benne van a ragaszkodásban. Az elengedés és a könnyedség pedig az ellazult, békés állapotokhoz köthető.

Ha az igazi szeretetet nézzük, az sem a ragaszkodáson, birtokláson alapul. Az igazi szeretet az, amikor a szeretett személyt akarjuk boldogan látni, nem pedig magunkat boldoggá tenni a személy által.

Ez egy igen nagy különbség, de a ragaszkodás és együttérzés kifejezések és a hozzájuk társított érzések is nagyon sokrétűek és nem alkalmazhatóak minden helyzetre, minden kapcsolatra sem.

Itt is az önvizsgálat, a meditáció gyakorlása lehet a kulcs, hogy felfedezzük mi motivál, mi hajt bennünket egyes helyzetben.

A szeretetben a ragaszkodás negatív aspektusa

Az angol ’attachment’ szót, azaz magyarul a ragaszkodást elkezdték a szeretet, kötödés minden formájára alkalmazni. Pedig megkülönböztethetünk szenvedély- vagy birtoklás vezérelt kapcsolódást, az együttérző, másikat boldoggá tenni akaró kapcsolattól.

Ezért, a Buddha tanításában említett ragaszkodás elutasítása sokszor negatív visszhangként cseng le a nyugati felfogásban. Az itteni kultúrában a kapcsolatok alapjául a ragaszkodás, a kötődés egyik árnyalataként jelenik meg. Emiatt a nyugaton értelmezett buddhizmus egyfajta komor, világellenes, aszkétikus jellemet kapott.

Ebben az sem segített, hogy már egészen korán, jó pár ázsiai buddhista vonal képviselője is egy eredetűnek vette az egészen különböző érzelmeket. Pedig, – és itt jön képbe a pszichológia,- ez nem ennyire egyszerű. Pszichológiai szempontból az ember érzelmi működése nem egy fekete-fehér, igen-nem változókból álló vonal.

Ennek során gyakran hivatkoztak a Buddha egyik mondatára, melyet az írások szerint a Szangha egyik nagy támogatójának mondott vigaszként, amikor az illető hölgy kétségbeesésében, amit hőn szeretett unokája halála miatt érzett, teljesen összetört: „Aki sokat szeret, annak sok szenvedésben van része… Aki nem szeret, az nem is szenved”.

Ez a mondás, kiragadva az összefüggéséből (vagyis, hogy egy olyan embernek kívánt segítséget nyújtani, aki egy adott helyzetben nem tudott megválni valamitől, amit visszavonhatatlanul elveszített), a buddhizmus ideológusait, kritikusait és ellenzőit újra meg újra arra indította, hogy a Buddha tanítását a hűvös távolságtartás, sőt az emberi hidegség és érzéketlenség vallásaként ábrázolják.

A szeretet együttérzéssel teli a buddhizmus szerint

Pedig, ha kicsit is belemélyedünk, akkor egyből világossá válik, hogy egyáltalán nem erről a mentalitástól, az érzéketlenségről szól a ragaszkodásmentesség. Sőt, ha felidézzük a szeretetnek (páli: mettá, szanszkrit: maitrí) azt a meghatározását, amelyet maga a Buddha adott a Karaníja mettá szutta középponti versszakaiban:
„Ahogy egy anya a saját fiát, egyetlen gyermekét az élete árán is óvja, ilyen szellemi attitűdöt kell kifejleszteni minden lény felé korlátlanul.

S az egész világ iránt szeretettel telve ki kell bontakoztatni a korlátok nélküli tudatot: felfelé, lefelé és oldalra minden irányban, bezárulás nélkül, gyűlölettől és elutasítástól mentesen.”

Vonzódások jellege

Alig van olyan szó, bármely nyelvet vegyük is, amelynek csak egy jelentése lenne. Ha valamely vonzódás tekintetében világos képet akarunk nyerni, először is fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy a vonzódás (attachment) mely fajtáját érezzük az adott helyzetben. Meg kell vizsgálnunk tehát vonzódásunk sajátos természetét és jellegzetességeit, mert csak így válik felismerhetővé, hogy az üdvös-e vagy sem.

Ha az ember szenvedélyes, birtokolni akaró ragaszkodással függ bizonyos dolgoktól vagy lényektől, akkor cselekedeteinek nem-üdvös jellegét szenvedésként fogja tapasztalni. Ha azonban – belsőleg szabadon – szeretetteljes érzéseket táplál bizonyos dolgok és lények irányában, akkor ez üdvös magatartás.

Az elengedés művészete

A ragaszkodás feloldódása az elengedés. Az elengedés művészete pedig a szemlélődés, amikor hagyjuk a dolgokat úgy folyni, ahogy vannak. Ez sokakban egy nihil, nemtörődöm állapot, pedig inkább pozitív töltetűként érdemes értelmezni.

Ragaszkodás egy ideához, egy tárgyhoz vagy egy személyhez, magában foglalja, hogy nem az elképzelésünk, akaratunk szerint fognak a dolgok működni. Ha az elengedést behozzuk a lehetőségek közé, akkor kialakíthatunk egy ellazultabb tudatállapotot. Az elengedésnek az üdvös, szeretetteljes aspektusát, ha megértjük, és műveljük, akkor a teresebb, ellazultabb, békésebb állapotok fognak beköszönteni.

Elengedés, de hogyan?

Ehhez a szóhoz mindenkinek társul valami képzete, viszont mi a gyakorlat hozzá? A gyakorlatban lehet azt a tudati szinten (meditáció) vagy fizikai szinten (mozgás, jóga) kezdeni. Ha egy dolog, állapot szenvedéssel, negatív ragaszkodással teli, akkor mi lenne, ha ebben az állapotban (ha a legnehezebb is) próbálnánk gyakorolni?

Meditáció

Megmozdítani, ránézni, elfogadni és kitisztítani. Meditációban a szemlélődés gyakorlatát végezhetjük, belül rendet rakást is. Becsukjuk a szemünket és elképzeljük ahogy a dolgok, a gondolatok a helyükre kerülnek, és mi szert teszünk egy tisztább látásmódra.

Jóga

A jóga gyakorlása pedig segíthet feleleveníteni, hogy a mozgás összhangban áll az érzelmekkel. Az érzelmek, a gondolatok is mozognak, és ha egy érzelmi állapotba „beleragadtunk” a kimozdulást analóg módon a fizikai mozgás is előrebillentheti.

Elengedés gyakorlása

Az elengedés ugyan olyan, mint a türelem. Gyakorolni lehet és fejleszthető is ez a képesség. Elengedni mindent, ami már nem szolgálja a fejlődésünk, jólétünket. Persze itt is a fokozatosságot tartsuk szem előtt. Az első lépés mindig a realizálás, észrevenni az állapotunkat, rálátni egy berögzült folyamatra. S időt tölteni vele, megvizsgálni, majd, ha képesnek érezzük magunkat rá, akkor valamely módszerrel jöhet az elengedés művészete.

Gyakorlati szinten még a takarítást, a szortírozást is az elengedés művészetéhez kapcsolhatjuk. Amikor a saját fizikai terünket csinosítjuk, az ugyanúgy pozitívan hat a tudati tisztánlátásra.

A már nem hordott ruháinkat, tárgyainkat összegyűjthetjük és odaadományozhatjuk rászoruló családoknak. Ezek a tisztító, szortírozó gyakorlatok nagyon pozitívan hatnak a ragaszkodás feloldására.

Betegség és a ragaszkodás analógiája

A túlzott ragaszkodás és az ezzel járó befeszült állapotok megnyilvánulnak egy idő után a testi szinten is. Fájdalmak, göcsök, betegségek formájában leképződnek a testünkön. Például, ha ragaszkodunk a biztonság érzetéhez, amit a házunk, a családunk, munkánk jelenti, akkor, ha ezek megszűnnek, teljesen összetörünk.

Pedig a biztonság érzés is egyfajta illúzió. Ezt az elmúlt egy év pandémia is nagyon jól mutatja. Biztonságot a saját tudatunkban találhatunk, a gondolkodás módunkban, a tisztánlátás és bölcsesség képességek kialakításában. A gondolati mintázataink is felelősek azért, hogy mit élünk meg. A tibeti gyógyászat alapgondolata is az, hogy a tudatban kezdődnek a betegségek.

Az ellazult tudathoz ellazult, egészséges test kapcsolódik. Az elengedés művészetét gyakorolhatjuk tudati vagy fizikai szinten is, mozgással. Az egészséges életmód művelése azt jelenti, hogy bármilyen helyzetben képesek vagyunk ellazulni. Ha ez elsőre nehéznek tűnik, mindig kezdhetjük kicsiben, de érdemes foglalkozni a ragaszkodás-elengedés témával.

Gazda Viktória